Fontosabb kérdések és azokra adott válaszok a szavazással kapcsolatban ... A szavazás első fordulójára Magyarországon 2010. április 11-én, második fordulójára pedig 2010. április 25-én kerül sor.Mely jogszabályok határozzák meg az országgyűlési választások lebonyolításának szabályait?
- 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról;
- 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról;
- 1997. évi C. törvény a választási eljárásról;
- 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről;
- 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról;
- 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról;
- 36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről;
- 3/2010. (I. 22.) ÖM rendelet a 2010. április 11. és 25. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról;
- 10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról.
- 32/1996. (XII. 22.) rendelet a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről
Kik jogosultak részt venni az országgyűlési választásokon?
A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.
Nincs választójoga annak, akinél az Alkotmányban meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll:
- aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
- aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
- aki szabadságvesztés büntetését tölti;
- aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
Azon kettős állampolgárok, akiknek egyik állampolgársága magyar, akkor rendelkeznek választójoggal, ha a fenti feltételeknek megfelelnek.
Külföldön élő magyar állampolgár szavazhat-e az országgyűlési választásokon?
Nem. Amennyiben a polgár külföldi letelepedés szándékával elhagyja az országot, nem rendelkezik választójoggal.
Mikor lesz a választás két fordulója?
A szavazás első fordulójára Magyarországon 2010. április 11-én, második fordulójára pedig 2010. április 25-én kerül sor.
Külképviseleteken az első fordulóban 2010. április 4-én, az amerikai kontinensen 2010. április 3-án lehet szavazni. A szavazás második fordulójára a magyarországi szavazás napján (az amerikai kontinensen 2010. április 24-én) kerül sor.
Mi a szavazókör?
A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza.
Mire szolgál a névjegyzék?
A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik választójoggal rendelkeznek. A választást lebonyolító szerveknek fontos segédeszköz, amelynek szerepe van az eredmény megállapításában. Segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a többször szavazók is. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (a települési jegyző) állítja össze. A névjegyzékre fel kell venni azokat az adott településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú választópolgárokat, akik nincsenek kizárva a választójog gyakorlásából.
Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket?
A település jegyzője a névjegyzéket a polgármesteri hivatalban 2010. február 10-től február 17-ig közszemlére teszi. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.
A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
Nem szerepelek a névjegyzéken, mi a teendőm?
Ebben az esetben a lakóhely szerint illetékes jegyzőt kell felkeresni.
Sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkezem. Hogyan szavazhatok?
Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, településszintű lakcímet létesíthet. Ez esetben a lakcímkártyája lakcímet nem, hanem csak a település megnevezését tartalmazza.
Mi a településszintű lakcím jelentősége a választásoknál?
Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, településszintű lakcímet létesíthet. A településszintű lakcím bejelentése esetén a polgár lakcímeként az adott település kerül nyilvántartásba vételre. A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a településszintű lakcímmel rendelkezők egy előre kijelölt szavazókörbe kerülnek besorolásra.
Ha a település több egyéni választókerületre oszlik, akkor a helyi választási iroda vezetője sorsolással dönti el, hogy a településszintű lakcímmel rendelkezők részére mely egyéni választókerületben kell kijelölni a szavazókört.
Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?
Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló tájékoztatás, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az országgyűlési választásokon a névjegyzékben szerepel. Az értesítő felvilágosítást tartalmaz a választás időpontjáról, a választópolgár névjegyzékbeli sorszámáról, valamint arról, hogy mikor, hol és milyen okmányok bemutatásával lehet szavazni.
Mikor küldik meg az értesítőt a választópolgároknak?
Az értesítőt 2010. február 8. és február 12. között kell megküldeni a választópolgároknak.
Mit kell tenni, ha valaki nem kapta meg az értesítőt és az ajánlószelvényt?
Aki nem kapta meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, a helyi választási iroda vezetőjétől (a települési jegyzőtől) igényelheti azokat.
Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?
A szavazás napján lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár igazolással szavazhat.
Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban az 2010. április 9-én 16.00 óráig lehet. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, de ekkor a kérelemnek legkésőbb 2010. április 6-án meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalba.
A választópolgár az igazolással az igazoláson szereplő településnek abban a szavazókörében szavazhat, melyet az igazolással szavazók számára kijelöltek. Ennek a szavazóhelyiségnek a címe az igazoláson szerepel.
Mit kell tartalmaznia az igazolási kérelemnek?
Az igazolás kiadásához az igazolást kérőnek a nevét, a személyi azonosítóját (személyi számát, amely megtalálható a lakcímkártyáján vagy az értesítőjén) és lakcímét, valamint annak a településnek a nevét kell közölnie, ahol szavazni kíván. Fontos megjelölni, hogy az igazolást a szavazás első, második, vagy mindkét fordulójára kéri. A kérelem mintája ide kattintva letölthető. Amennyiben a választópolgár lakóhelyétől eltérő címre kéri az igazolás megküldését, az értesítési címet feltétlenül fel kell tüntetnie a kérelemben.
Meddig lehet igazolást kérni?
Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján 2010. április 9-ig lehet, ajánlott levélben pedig úgy, hogy az 2010. április 6-ig megérkezzen a helyi választási irodához.
A két forduló között is lehet-e kérni igazolást, csak a második fordulóra?
Nem, igazolást csak az első forduló előtt lehet kérni, de a választópolgár maga határozza meg, hogy azt az első, a második, vagy mindkét fordulóra kéri.
Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján 2010. április 9-ig lehet, ajánlott levélben pedig úgy, hogy az legkésőbb 2010. április 6-ig megérkezzen a helyi választási irodába.
Mi a teendő, ha az igazolást kapott választópolgár mégis a lakóhelye szerinti szavazókörben kíván szavazni?
A választópolgár 2010. április 8. 16.00 óráig - egy alkalommal - kérheti a lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (települési jegyzőtől), hogy vegye vissza a saját lakóhelye szerinti névjegyzékbe. Ennek feltétele, hogy a korábban kapott igazolást leadja.
Az igazolásomat megkaptam, de nem találom. Pótolható-e?
Nem. Az igazolás utólagos pótlására nincs lehetőség.
Hogyan szavazhatnak külföldön a választópolgárok?
A külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein, főkonzulátusain szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek. A külképviseletek listáját az Országos Választási Iroda az Interneten - a www.valasztas.hu oldalon - teszi közzé.
Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással (amelyet saját kezűleg írt és aláírt vagy a nem saját kezűleg írt meghatalmazást aláírta, melyet két tanú - neve és lakcíme feltüntetése mellett - aláírásával igazol) rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a települési jegyzőtől) 2010. március 19-én 16 óráig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2010. március 19-ig megérkezzen a helyi választási irodába. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szereplő adatok megadásával lehet benyújtani. A határidő jogvesztő, ezt követően választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe nem lehet felvenni. A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből.
Lehet-e módosítani a külképviseleti névjegyzékben a külföldi szavazás helyét?
A szavazás helyéül megjelölt külképviselet módosítására 2010. március 19-ig van lehetőség.
Lehet-e kérni a külképviseleti névjegyzékből való törlést, ha a választópolgár mégis belföldön akar szavazni?
A választópolgár 2010. március 19-ig kérheti a külképviseleti névjegyzékből való törlését, és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe.
Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után?
Ha a kérelem elfogadásának nincs akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg - amennyiben az értesítést nem a magyarországi lakcímére kéri - a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.
A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei?
A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntéssel szemben az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogás nyújtható be. A kifogásról a jegyző a beérkezését követő napon dönt. Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, módosítja a külképviseleti névjegyzéket. Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezést követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt, amennyiben a kifogást alaposnak tartja, úgy elrendeli a külképviseleti névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
Milyen választási bizottságok működnek az országgyűlési választásokon?
Az országgyűlési képviselők választásán az alábbi választási bizottságok működnek:
- szavazatszámláló bizottság,
- az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
- országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
- területi választási bizottság,
- Országos Választási Bizottság.
A választási bizottságok összetétele:
A választási bizottságok választott és megbízott tagokból állnak.
Választott tagok:
A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb 2010. március 22-én választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.
Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot, ott a helyi választási bizottság látja el a szavazatszámláló bizottság feladatát. (A helyi választási bizottság tagjait az általános önkormányzati választások napját megelőző 51. napig kell megválasztani; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.)
Az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg, legkésőbb 2010. február 19-ig; személyükre a területi választási iroda vezetője (a főjegyző) tesz indítványt.
Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg, legkésőbb 2010. február 19-ig; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - az önkormányzati miniszter tesz indítványt.
Megbízott tagok (a pártok képviselői):
A választási bizottságok további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, vagy a független jelölt bízza meg.
Ki nem lehet tagja a választási bizottságoknak az országgyűlési választások során?
A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, államigazgatási hivatal vezetője, képviselő (az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt.
A fentieken túl nem lehet a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja és a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
A választási bizottságok delegált tagjainak helyben kell-e lakniuk?
A választási bizottságok jelölő szervezetek által delegált tagjainak nem kell az adott választókerület lakosainak lenniük.
Ki lehet megfigyelő a külképviseleten, és milyen jogai és kötelességei vannak?
A választáson a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg. A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vesz. A külképviseleti megfigyelő bejelentésének határideje 2010. március 26.
A megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti azt. A szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben észrevételt tehet, valamint kifogást nyújthat be. Döntésétől függően jogában áll a lezárt urnát aláírni. A megfigyelő semmilyen módon nem befolyásolhatja, vagy zavarhatja a szavazás menetét, és a külképviseleti választási iroda munkáját. Tevékenysége nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesülését. A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni; megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.
Milyen választási irodák működnek az országgyűlési választásokon?
Az országgyűlési képviselők választásán az alábbi választási irodák működnek:
- helyi választási iroda,
- külképviseleti választási iroda,
- egyéni választókerületi választási iroda,
- területi választási iroda,
- Országos Választási Iroda.
Mikor kapják kézhez a választópolgárok az ajánlószelvényeket?
Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt 2010. február 8. és február 12. között kell eljuttatni a választópolgároknak.
Hol nem lehet gyűjteni az ajánlószelvényeket?
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
- munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;
- a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben;
- tömegközlekedési eszközön;
- állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Saját kezű aláírással kell kitölteni az ajánlószelvényt?
Az Országos Választási Bizottság 2009. évben állásfoglalást bocsátott ki az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról [1/2009. OVB állásfoglalás]. Eszerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlószelvényre.
A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.
Az ajánlási szabályok megsértését jelenti az, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki.
Elfogadható-e az ajánlószelvény, ha rövidítve szerepel rajta a párt neve?
A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölő szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlásokat is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel. (1/2009. OVB állásfoglalás ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról.)
Lehet-e több jelöltet ajánlani?
Nem. Aki több jelöltet ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
Lehet-e egy jelöltet többször ajánlani?
Nem. Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
Hol nem lehet kampánygyűlést tartani?
Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
Küldhetnek-e a pártok névre szóló kampányanyagot?
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alapján a jelöltek és jelölő szervezetek kérésükre, díjfizetés ellenében 2010. március 22-ét követően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől a névjegyzékben szereplő választópolgárok név és lakcím adatait, illetve a jegyzőtől a kifüggesztett névjegyzék másolatát, megkaphatják.
A fentieknek megfelelően teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
Az adatok kiadásának letiltására vonatkozó nyilatkozat megtételét a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé.
Meddig tart a kampány?
A választási kampány a választás kitűzésétől 2010. április 9-én 24.00 óráig és 2010. április 11-én 19.00 órától április 23-án 24.00 óráig tart.
Mikor nem lehet kampányolni (kampánycsend)?
Kampányt folytatni 2010. április 10-én 00.00 órától 2010. április 11-én 19.00 óráig és 2010. április 24-én 00.00 órától 2010. április 25-én 19.00 óráig tilos.
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás a szavazás napján?
Közvélemény-kutatás bármikor végezhető, így a szavazás napján is. A választópolgárok nyugalma és a szavazás zavartalansága érdekében a választás napján azonban csak az alábbi feltételekkel történhet:
- csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
- a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
- a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csak az épületből (szavazóhelyiségből) kilépőket kérdezhetik meg.
Mikor vannak nyitva a szavazóhelyiségek?
A magyarországi szavazókörökben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Amennyiben a helyi körülmények indokolják, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjön.
Mikor lehet szavazni a külképviseleteken?
A külképviseleteken az első fordulóban 2010. április 4-én lehet szavazni. A második fordulóban a szavazás a magyarországi szavazás napján, azaz 2010. április 25-én történik. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a szavazásra a többi külképviseleten történő szavazáshoz képest egy nappal előbb kerül sor mindkét fordulóban, azaz az első forduló esetében 2010. április 3-án, a második fordulóban 2010. április 24-én.
A külképviseleteken szavazni helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet. Ettől eltérően Dublin, London, Lisszabon, Algír, Abuja, Tunisz külképviseletein 18 órakor fejeződik be a szavazás.
Aki a választás két fordulója között tölti válik nagykorúvá, melyik fordulóban tud szavazni?
Csak a másodikban, nagykorúvá válása után.
Hogyan szavazhat a mozgásában gátolt választópolgár, aki nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben?
Ilyen esetben - amennyiben a választópolgár a szavazókör területén tartózkodik - a szavazásra mozgóurna útján van lehetőség. Ekkor - írásbeli kérelemre - a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében. A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet írásban bejelenteni. (A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.)
Figyelem! Aki a szavazás napján nem a lakcíme szerinti szavazókör területén (pl. kórházban) tartózkodik, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik. Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén tartózkodik. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől igényelheti.
Ezen igazolás birtokában kell aztán mozgóurnát igényelni.
A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a tartózkodás helye (pl. kórház) szerint illetékes helyi választási irodánál, a szavazás napján pedig az igazolással szavazók számára kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságánál lehet írásban bejelenteni.
Hogyan gyakorolhatja a választójogát az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg, akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja.
Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét?
A szavazáskor az alábbi érvényes igazolványok alkalmasak a személyazonosság igazolására:
- a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy
- lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány vagy
- lakcímigazolvány és útlevél vagy
- lakcímigazolvány és 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély
Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?
A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani. A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a polgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. Fontos ezért, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.
Van-e lehetőség rontás esetén a szavazólap kicserélésére?
Igen. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett új lapot személyenként csak egyszer adhat ki.
Érvényes-e a szavazólap, ha nincs lepecsételve a szavazólap?
Nem. A szavazatszámláló bizottság egyik tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal látja el a szavazólapot, enélkül a szavazólap nem érvényes.
Érvényes-e a szavazat, ha nincs borítékban?
A belföldi szavazókörben történő szavazás során igen. A választópolgár döntése, hogy szavazatát borítékban, vagy anélkül adja le. A szavazatszámláló bizottságnak azonban a szavazólappal együtt külön kérés nélkül át kell adnia a borítékot.
Mikor érvénytelen a szavazólap, a szavazat?
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. Jelöltre/listára szavazni a jelölt/lista neve feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
Érvénytelen az a szavazólap, amely
- nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
- a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
Érvénytelen az a szavazat, amelyet
- érvénytelen szavazólapon adtak le,
- nem a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adtak le,
- kiesett jelöltre adtak le.
A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
Milyen színű tintával kell lepecsételni a szavazólapot?
Erről a választási jogszabályok nem rendelkeznek, erre vonatkozóan egységes előírás nincs.
Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?
A szavazatszámláló bizottság munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. A szavazatszámláló bizottság munkáját a jegyzőkönyvvezető segíti, aki a helyi választási iroda tagja.
Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?
A szavazatszámlálásnál a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen. A szavazatszámlálást a sajtó munkatársai és nemzetközi megfigyelők is figyelemmel kísérhetik, azonban nem zavarhatják a szavazatszámláló bizottság munkáját.
Lehet-e levélben szavazni?
Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
Lehet-e meghatalmazással szavazni?
Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
Miért kell a külföldön történő szavazásnál a szavazásról szóló nyilatkozatot kitölteni? A nyilatkozat nem sérti a szavazás titkosságát?
A választási iroda a szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor egy szavazásról szóló nyilatkozatot állít ki, mely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját. Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt borítékba helyezi, és lezárja. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírja, és a választási iroda tagja hitelesíti. A szavazatot tartalmazó lezárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti választási iroda a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a külső borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.
A szavazás titkosságának érvényesülését az biztosítja, hogy a választópolgár adatait tartalmazó nyilatkozat ellenőrzése és a belső boríték felbontása elválik egymástól. Az országgyűlési választáson a nyilatkozatokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság ellenőrzi, míg a belső borítékok - felbontás nélkül - az arra kijelölt szavazókörben összekeverésre kerülnek az ott leadott szavazatokkal.
Hogyan érkezik meg az urna külföldről Magyarországra?
Az országgyűlési választás első fordulójában 2010. április 8-án 24.00 óráig, a második fordulójában 2010. április 29-én 24.00 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához megérkeznie.
Ha az urna sérült, illetve nem lezárt állapotban vagy nem a fenti határidőben érkezik meg az Országos Választási Irodához, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást követő 90. nap után meg kell semmisíteni.
Mikor és hogyan adják hozzá a Magyarországon leadott szavazatokhoz a külföldön leadottakat?
A választás első fordulójában az Országos Választási Bizottság a 2010. április 8-án 24.00 óráig beérkezett urnákat felbontja, és a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási iratokat - a külső borítékok felbontása nélkül - az Országos Választási Bizottság elnöke vagy az általa megbízott tagja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének, vagy az általa megbízott tagjának adja át.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megvizsgálja a külképviseletről beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le - a külképviseleti névjegyzék adatai alapján ellenőrzi.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat - azok felbontása nélkül - szállítóborítékba zárja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének adja át.
A szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal. Ezt követően megszámlálják a szavazókörben leadott szavazatokkal összekevert külképviseleti szavazatokat.
A választás második fordulójában a külképviseleti szavazás azonos napon történik a magyarországi szavazással, ennek következtében a külképviseletről a szavazási iratok később érkeznek meg. Ennek értelmében tehát, a választás második fordulójában a magyarországi szavazás napján a kijelölt szavazatszámláló bizottság nem végez szavazatszámlálást. A szavazást követően a választási részvétel szavazóköri adatait tanúsító jegyzőkönyvet kitölti, az urna nyílását lezárja, és ezeket átadja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak megőrzés céljából.
A külképviseleti szavazatokat tartalmazó urnának legkésőbb 2010. április 29-én 24.00 óráig kell megérkeznie az Országos Választási Irodához. Az Országos Választási Iroda az első fordulóban leírtak szerint adja át a választási iratokat a országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak.
A kijelölt szavazatszámláló bizottság a lezárt urnát és a külképviseleti szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat legkésőbb 2010. május 1-jén együtt kapja vissza az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságtól. Az átvételt követően a külképviseleti borítékokat összekeveri az urnában található borítékokkal, majd az általános szabályok szerint megszámolja a szavazatokat, és megállapítja a szavazóköri eredményt.
Ha külföldön a szavazás menetében szabálytalanságot vélek felfedezni, hová forduljak?
A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt fax formájában vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országgyűlési képviselők választása során a szavazatszámláló bizottság döntése ellen?
A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás lebonyolítása körében hozott határozata ellen fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság bírálja el, amennyiben a határozat csak az egyéni választókerületi választást vagy az egyéni és a területi választókerületi választást is érinti.
Amennyiben a határozat csak a területi választókerületi választást érinti, úgy az ellene irányuló fellebbezésről a területi választási bizottság dönt.
Az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről a fővárosi, megyei bíróság dönt.
Hogyan lehet jogorvoslattal élni az országgyűlési választás eredménye ellen?
A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb az illetékes választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság a kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.
A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
- a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
- a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
Mit kell tartalmaznia a kifogásnak?
A kifogásnak tartalmaznia kell
- a jogszabálysértés megjelölését;
- a jogszabálysértés bizonyítékait;
- a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét;
- a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
Hány napon belül lehet kifogással élni?
A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 3 napon belül megérkezzen a választási bizottsághoz.
A szavazólap adattartalmával nem értek egyet, hova forduljak?
A szavazólap adattartalmát az illetékes választási bizottság határozattal állapítja meg.
A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő napon dönt.
Kötelező-e az ügyvédi képviselet a bírósági felülvizsgálati eljárásban?
A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
Mennyi ajánlás kell az egyéni választókerületben jelölt indításához?
Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak a saját kezű aláírásával hitelesített érvényes ajánlása szükséges.
Mikor állíthat egy párt területi listát?
Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben legalább az alábbi táblázat szerinti számú egyéni választókerületben jelöltet állított.
1. Budapest: 8
2. Baranya: 2
3. Bács-Kiskun: 2
4. Békés: 2
5. Borsod-Abaúj-Zemplén: 3
6. Csongrád: 2
7. Fejér: 2
8. Győr-Moson-Sopron: 2
9. Hajdú-Bihar: 2
10. Heves: 2
11. Jász-Nagykun-Szolnok: 2
12. Komárom-Esztergom: 2
13. Nógrád: 2
14. Pest: 4
15. Somogy: 2
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg: 2
17. Tolna: 2
18. Vas: 2
19. Veszprém: 2
20. Zala: 2
Mely párt állíthat országos listát?
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben listát állított.
Mely szervezetek lehetnek jelölő szervezetek?
Azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló (1989. évi XXXIII.) törvény rendelkezéseinek. Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni.
Nem pártként bejegyzett társadalmi szervezet indulhat-e az országgyűlési választáson?
Nem, az országgyűlési választásokon csak a pártként bejegyzett szervezetek indulhatnak.
Mennyi központi költségvetési támogatást kapnak a jelöltek?
Minden jelölő szervezet, amely az országgyűlési képviselő-választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg.
Meddig lehet egyéni jelöltet bejelenteni?
Az egyéni választókerületben jelöltet 2010. március 19-én 16 óráig az ajánlószelvények átadásával lehet bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál.
Meddig lehet listát bejelenteni?
A területi listát és az azon szereplő jelölteket 2010. március 22-én 16 óráig, az országos listát és az azon szereplő jelölteket 2010. március 23-án 16 óráig lehet bejelenteni.
A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét 2010. március 24-én 16 óráig lehet bejelenteni.
Mikor érvényes és eredményes a választás?
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény az egyéni választókerületi választás során érvényességi és eredményességi küszöböket alkalmaz.
Az egyéni választókerületben a választás első fordulójának érvényességi feltétele, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazzon. Amennyiben ez teljesült, úgy akkor eredményes a szavazás, ha egy jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét.
A területi választókerületben csak érvényességi küszöb létezik: a megye (főváros) választópolgárainak több mint felének kell szavaznia, ellenkező esetben második fordulóra kerül sor.
Ha az első forduló nem volt érvényes és eredményes, második fordulót kell tartani.
A második fordulóban, ha az egyéni választókerületben a választás első fordulója érvényes volt, a második fordulóban csak azok a jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban az érvényes szavaztok legalább 15%-át elérték. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a három legtöbb szavazatot elért jelölt vesz részt a második fordulóban. Amennyiben a választás első fordulója érvénytelen volt, a második fordulóban minden olyan jelölt indulhat, aki az első fordulóban is indult.
Az egyéni választókerületben a szavazás érvényességhez az szükséges, hogy a választókerület választópolgárainak több mint egynegyede szavazzon. Eredményességi feltétel már nincs: a legtöbb szavazatot kapott jelöltből lesz képviselő (kivéve szavazategyenlőség).
A területi választókerületben a második fordulóban az érvényességhez az szükséges, hogy a megye (főváros) választópolgárainak több mint egynegyede szavazzon.
Hány tagja van a Parlamentnek?
A parlament képviselőinek száma 386 fő.
Szavazhat-e az a választópolgár, aki a választások idején változtatta meg a lakcímét?
Igen. Az új lakcím szerinti helyi választási iroda vezetője (a települési jegyző) a szavazásra szolgáló lakcímigazolást ad ki a választópolgárnak. A választópolgár ezen lakcímigazolás birtokában szavazhat a korábbi lakcíme szerinti szavazókörben.
Mit jelent a töredékszavazat?
A választópolgárok nem szavazhatnak az országos listára, hanem itt az ún. töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra a mandátumok. Ennek célja az egyéni és a területi választókerületekben kialakult aránytalanság kompenzálása.
Töredékszavazatnak minősülnek:
- egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
- területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.
Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz (a számítás módját az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete tartalmazza).
Kik ellenőrzik a kampánypénzek felhasználását?
A független jelöltek illetve a jelölő szervezetek számára nyújtott költségvetési támogatás felhasználásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követő 30 napon belül el kell számolniuk a kifizető helyen.
Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi.
Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?
A polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgyűlések hivatalaiban működő választási irodáknál. A választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében választási információs szolgálatot is működtetnek. A választók tájékoztatása céljából Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot (www.valasztas.hu) üzemeltet, továbbá Választási Információs Szolgálatot működtet.
Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?
Magyarországon - a szavazatszámláló bizottság kivételével - minden választási bizottság mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.
Az Országos Választási Iroda:
Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 2.
Levelezési címe: 1903 Budapest, Pf.: 314.
Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálata telefonon, faxon, e-mail útján érhető el.
Választási Információs Szolgálat:
Levelezési címe: 1903 Budapest, Pf.: 314.
Telefonszáma: (1) 441-1616 begin_of_the_skype_highlighting (1) 441-1616 end_of_the_skype_highlighting; (40) 200-717
Fax száma: (1) 441-1617
E-mail: visz@otm.gov.hu
Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon- és faxszámán keresztül érhető el.
Forrás -
Országos Választási Iroda (GYIK) 
