A Jobbik esetében felmerül a kérdés, hogy a nem rendszeres állami támogatás mellett miből finanszírozzák a párt költségeit. Míg a nagyobb pártoknak vannak és ismertek az alapítványai, addig a Jobbiknak nincs ilyen párthoz köthető szervezete.A politikai szervezetek forrásai ugyanis a törvény által behatároltak: vagy közvetlen támogatásokból, vagy a pártalapítványokon keresztül juthatnak forrásokhoz.
Közvetlen támogatásból eredő vagyonuk származhat a tagdíjakból, az állami támogatásból, társaságok és magánszemélyek hozzájárulásaiból, valamint gazdálkodó tevékenységükből vagy az általuk alapított cég nyereségéből. Bár a törvény lehetővé teszi, mégis zsákutca lehet a hitelfelvétel, hiszen egy kedvezőtlen választási eredmény könnyen csődbe viheti a pártot.
Az Állami Számvevőszék korábbi jelentése szerint 2005 és 2008 között a Jobbik saját gazdálkodásáról - a törvényi kötelezettség ellenére - egyik évben sem adott teljes körű, hiteles képet. A vizsgált időszakban mindvégig elmulasztották a párttörvényben meghatározott beszámolók közzétételét. Emiatt a Jobbik pénzügyeit az Ügyészség is vizsgálta idén januárban.
A vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy a párt bizonyos esetben könyvelési, bizonylatolási hibákat követett el (melyre az ÁSZ jelentés is kitért), ez azonban az ÁSZ szerint nem tette áttekinthetetlenné, vagy követhetetlenné a vagyoni helyzetet, a párt tevékenységének alapvető elemeit. Erre figyelemmel a számvitel rendje megsértése vétségének az egyszerű gyanúja sem volt megállapítható, de erre utaló megállapítást egyébként az ÁSZ jelentés sem tartalmazott.
Az Állami Számvevőszék szerint a Jobbik a vizsgált időszakban nem teljesítette a pártok tulajdonában álló telefonok magáncélú használatából eredő adófizetési kötelezettségét.
A pártnál tapasztalt hiányosságok miatt az ÁSZ felszólította a Jobbik elnökét, hogy készíttesse el és tegye közzé a 2005 és 2008 közötti beszámolókat, valamint hogy állapítsa meg a párt tulajdonában álló vonalas telefonokkal kapcsolatos kifizetéseket és pótolja a magáncélú használatból eredő adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A beszámolók elkészítésével a párt később eleget is tett az ÁSZ kérésének. Ezekből az derül ki, hogy állami támogatás címén semmit sem vettek fel, éves bevételük pedig 655 ezertől 3 millió forintig terjedt. Forrásként magánszemélyeket jelöltek meg.
A Jobbik esetében tehát az a kérdés, hogy miből finanszírozza a párt a kiadásait, nem pedig az, hogy mennyivel lépi túl a megengedett keretet.
Mi történik, ha a pártok törvényt sértenek a gazdálkodásukban?
Az ÁSZ a jelentésben felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos párttörvényben nincs visszatartó erejű szankciója a törvénysértéseknek. Az éves pénzügyi beszámoló közzétételét rendszeresen elmulasztó pártok az ÁSZ felhívására - retorzió nélkül - akár több évre visszamenőleg pótolhatják a gazdálkodási beszámoló hivatalos közzétételét.
Hasonlóan nincs szankciója a gazdálkodásról adott nem megbízható tájékoztatásnak sem. A rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártoknál ugyanis nincs mód a tiltott bevétellel azonos mértékű költségvetési zárolásra sem. A számvevőszéki hatáskör kizárólag a párttörvénybe ütköző módon szerzett bevétel központi költségvetésbe való befizetésének előírására ad jogosultságot.
Forrás -
Az Állami Számvevőszék is vizsgálta a pártot - jobbik (nepszava.hu) 
